Erdősi Anikó
A szabad művészetek doktorai
A képzőművészek doktori képzéséről
aktuális kiállításuk kapcsán

 

 

A doktori fokozat és képzés lehetősége a képzőművészek számára első hallásra általában enyhe derültséget kelt, minden józan, a művészeti életen belül és azon kívül tevékenykedő számára. Az eredetileg tudományos fokozat alkotómunkájuk szempontjából körülbelül annyit jelent a művészetek számára, mint a tengeralattjáró-vezetői képzés a meteorológusoknak. Az alkotás mellett azonban vannak olyan szempontok, amelyek szerint hasznos is lehet a képzés. Az e lap hasábjain néhány hónappal korábban már tárgyalt1 intézményről, azaz ezúttal magáról a képzés folyamatáról, szempontjairól és a hallgatók lehetőségeiről szólunk bővebben.

A művészdoktori, hivatalos nevén az angol Doctor of Liberal Arts (DLA) képzés bevezetése nem is a növekvő igény vagy más józan megfontolás alapján, hanem a felsőoktatási törvényből adódóan született meg, a többi egyetem Ph.D. képzésével párhuzamosan. A főleg az Egyesül Államokban, Európán belül pedig Nagy-Britanniában elterjedtebb képzési forma Magyarországon minden művészeti egyetemen megalakult az elmúlt években: a Zeneakadémián, a Színház-, és Filmművészeti Egyetemen és az Iparművészeti Egyetemen is.

Képzőművészeti területen az országban két helyen, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Művészeti Karán és a Magyar Képzőművészeti Egyetemen (MKE) folyik DLA képzés. A két intézmény között már a kezdetektől szoros az együttműködés. A közös kiadványok, tanulmányutak és az áthallgatási lehetőség mellett idén márciusban a két iskola hallgatóinak immár második közös kiállítása nyílt a MKE két, az utóbbi időben egyre szervezettebbnek mutatkozó kiállítóhelyén, az Epreskerti Parthenon Fríz teremben és az Andrássy úti épület Barcsay termében.

Pécsett 1995-ben indult az ország első doktori programja. Mint doktori iskola végleges akkreditációját 2002-ben az MKE képzésével egyidőben nyerte el. Az MKE-n a doktori iskola elődje, a művészdiploma megszerzése utáni mesterképzés ekkor már itt is több évtizedes múltra tekintett vissza. A képzés formai és előfeltételei mindkét helyen azonosak: a doktori iskolába való jelentkezéshez szükséges az egyetemi diploma (nem csak művészet egyetemen szerzett!), a professzionális alkotó tevékenység és a középfokú nyelvvizsga. A doktori programokon átlagosan 18-23 hallgató végez kutatómunkát2, a képzés leteltével pedig egy disszertáció megírásával és idegen nyelvű expozéjával (csak a MKE-en), valamint egy mestermű létrehozásával és megvédésével szerezhető meg a fokozat. A képzésben résztvevőktől a tudományos doktori iskolákhoz hasonlóan elvárják a publikációs tevékenységet is.3

Kep

Előd Ágnes és Takács Máté


DLA kiállítás, Parthenon - Fríz terem • Fotó: Rosta József



Az első látásra erőltetettnek tűnő, túlintézményesített művészképzésnek azonban vannak nagyon is megfogható, hasznos oldalai. Bár a képzés elméleti részét saját igényeik szerint használják ki a hallgatók, de mivel a felvételi egyéni alkotói munkatervek alapján dől el, a hangsúly ezek megvalósításán, azaz az alkotómunkán van. Segítséget, előrelépési lehetőséget elsősorban olyan praktikus dolgok jelentenek a művészek számára, mint a műterem, az alapanyagok, vagy a számítógépek és az Internet hozzáférés.

A DLA fokozat a művészeti felsőoktatási intézményekben való oktatási tevékenység előfeltétele is, a képzésre felvett hallgatók esetében ezért többek között fontos szempont a művészetelméleti érdeklődés. A hallgatók az egyetemen folyó oktatásban is szerepet vállalnak: tanársegédként előadásokat, korrektúrákat tartanak, művésztelepet vezetnek.

A szervezett kereten belüli alkotás kiállítási lehetőségeket jelent, és a külföldi ösztöndíjak, tanulmányutak elnyerésében is számíthat, hogy a pályázó DLA képzésben vesz vagy vett részt. Praktikus szempont, hogy az oktatói minősítésben is irányadó szerepe van a doktori fokozatnak.

Mindkét iskola lehetőségeihez mérten maga is szervez külföldi tanulmányutakat, olykor közösen is, ilyen volt például 2003-ban az 50. Velencei Biennálé megtekintésére finanszírozott út. Két évvel ezelőtt mindkét iskolából mehettek hallgatók a Kassel-i Documentára, a pécsi doktori képzés résztvevői pedig az elmúlt évek során Londonban, Párizsban és Bécsben is többször jártak.

Kep

Zielinski Tibor


Új pénz, új autó, új családi ház, 2003 – 2004 • Fotó: Rosta József



A kortárs képzőművészek továbbképzésén belül rendkívül fontos és aktuális kérdés a szakmai folyamatok nemzetközi szintű ismerete, a naprakészség, a tudatos informálódás. Az egyik lehetséges válasz arra a kérdésre, hogy mit nyújthat a továbbképzés a művészek, és hosszabb távon a hazai művészeti szakma számára: a professzionális, nemzetközi dimenziókban is gondolkodni, mozogni képes művészek kinevelésének lehetőségét.

A képzés ehhez az említett tanulmányutakon túl, a nemzetközi művészeti élet szereplői, vendégtanárok, vendégművészek meghívásával, a hasonló külföldi intézményekkel való koncentráltabb partnerkapcsolat kiépítésével tudná segíteni a képzés hatékonyságát. Ennek tekintetében a pécsi iskola jelenleg a tanulmányutak szervezésében aktívabb, Budapesten pedig a vendégtanárok jellemzőbbek. Az elmúlt félévben többek között Iain Patterson, John Moony, Michel Guerin és Hans Knoll tartott előadásokat, idén pedig két brit, Suhail Malik és Paul Stirton lesz a vendég. A partnerkapcsolatok terén a pestiek a közeljövőben a környező országokkal való kapcsolat erősítésére kívánnak koncentrálni, ami nem elhanyagolhatóan az Európai Unió kulturális politikájának regionális fejlesztési elveivel is párhuzamos törekvés.

A két doktori iskolában folyó képzés jelenlegi helyzetéről képet kaphatunk a hallgatók munkáján keresztül, a két egyetem DLA hallgatóinak idei első közös kiállításán, amely március 5-e és 27-e között látható a Magyar Képzőművészeti Egyetemen.


Kiállító művészek:

MKE – Antik Sándor, Barakonyi Zsombor, Bartha József, Chilf Mária, Czafrangó Sylvia, Előd Ágnes, Ferenczy Zsolt, Kiss Pál Szabolcs, Kósa János, Pető Hunor, Rozmann Ágnes, Szabó Ádám Bálint, Szabó Dorottya, Szabó Péter Levente, Szigethy Anna, Takács Máté, Zielinski Tibor


PTE – Appelshoffer Péter, Baráz Tamás, Bartek Péter Pál, Guttman Barbara, Ficzek Ferenc, Hegedűs Éva, Jancsikity József, Korodi János, Krámli Márta, Losonczy István, Mártonyi Éva, Miklya Gábor, Nyári Zsolt, Orosz Klára, Szilvásy Edit, Varga Rita



Kep

Kósa János


Lustaság, 2003 – 2004, olaj, vászon • Fotó: Rosta József

 

Kep

Czafrangó Sylvia, Koródi János, Szabó Dorottya


DLA kiállítás, Barcsay terem • Fotó: Rosta József

 

 

 

1  Ld.: Házas Nikoletta: Iskola a határon – avagy mitől lesz
    doktor a művész? DLA hallgatók közös kiállítása, Balkon,
    2003/9
2  Jelenleg Budapesten 18 államilag támogatott hallgató
    van következő arányok szerinti eloszlásban: 3-4 államilag
    támogatott (ösztöndíjas) hallgató, 2-3 határon túli magyar,
    illetve 3-4 költségtérítéses illetve egyéni programmal
    résztvevő hallgató; Pécsett évente 4-8 hallgató kezd,
    jelenleg összesen a 3 évfolyamon 18-an vannak (nappali
    és levelező képzésben) a következő arányok szerinti
    eloszlásban: 10 államilag támogatott (ösztöndíjas) hallgató,
    8 költségtérítéses, jelenleg nincs határon túli magyar.
3  Művészek esetében publikációnak számítanak a kiállítások
    és az egyéni weblapok.